Sötétségben - Star Trek

színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi akciófilm, 132 perc, 2013

Rendezte: J.J. Abrams
Forgatókönyvíró: Roberto Orci, Alex Kurtzman, Damon Lindelof, Gene Rodenberry
Zeneszerző: Michael Giacchino
Operatőr: Daniel Mindel
Producer: J.J. Abrams, Bryan Burke, Alex Kurtzman, Damon Lindelof,Roberto Orci
Vágó: Maryann Brandon, Mary Jo Markey

Chris Pine (James T. Kirk)
Zachary Quinto (Spock)
John Cho (John Cho)
Bruce Greenwood (Christopher Pike)
Simon Pegg (Scotty)
Benedict Cumberbatch (John Harrison)
Karl Urban (Bones)
Zoe Saldana (Nyota Uhura)
Alice Eve (Dr. Carol Marcus)
Peter Weller (Admiarl Marcus)

Amikor az Enterprise legénységét hazahívják, kiderül, hogy egy a szervezeten belülről jövő megállíthatatlan erő felrobbantotta a flottát, és mindent, amit a flotta képviselt, és ezzel a világunkat válságba sodorta. Kirk kapitánynak személyes elszámolnivalója is van, elindítja az embervadászatot a háborús zónába, hogy elkapja az embert, aki maga egy tömegpusztító fegyver. Miközben hőseinket beszippantja az élet és halál világméretű sakkjátszmája, szerelmek kerülnek veszélybe, barátságok szakadnak szét, és áldozatokat kell hozni az egyetlen családért, ami Kirknek maradt, azaz a legénységért.

Kritika

Vajon mi teszi a jó filmet? Abban már biztosak lehetünk, hogy J.J. Abrams tudja erre a kérdésre a választ, mert jobbnál jobb filmeket rak le elénk. Most sem történt másképp az egész Star Trek franchise egyik legjobb részét hozta el nekünk.

Most már biztosak lehetünk abban, hogy nem kell aggódnunk a Star Wars hetedik része miatt, mert különlegesen jó kezekbe került. Ha a filmet egy metaforával szeretném jellemezni, a legjobban az Enterprise-al lehetne, ahogy belépsz visz magával fénysebességgel és nem engedi, hogy kiszállj, amíg le nem száll, bár nem is nagyon szeretnénk kiszállni. Magával ragadó élményt nyújt a film egyvelege, fordulatos, meglepő cselekménnyel. A történet szerint Kirk (Chris Pine) és Spock (Zachary Quinto) nyugodtan éli az életét az Enterprise legénység irányítójaként mindaddig, míg egy bizonyos John Harris (Benedict Cumberbatch) fel nem robbantja a csillagflotta londoni archívumát és innentől indulnak be az események, ennél többet nem lenne jó elárulni a sztoriról, mert így lesz élvezetes. Az alkotás végig a stáblistáig egyre jobb lesz, ez odáig tart, hogy a végén már nem is szeretnéd, hogy vége legyen. Tele csavarokkal, fordulatokkal, meglepő kiszámíthatatlansággal. A filmben azt szerettem nagyon, hogy szinte mindig kiszámíthatatlan volt, nem tudtad mi fog történni, ez a misztikum legjobban John Harris karakterén érződik, akire tökéletes választás volt Benedict Cumberbatch, mivel elismerésre méltó játékával tökéletesen összezavarja a nézőt. Aztán itt van még nekünk Kirk és Spock folytonos konfliktusai, ami sokszor megnevetteti a nézőket és néhol meg is hatja… A kisebb szereplők is jól működnek, de láthatóan rájuk hármukra van helyezve a hangsúly. Minden színész jó játékot hoz. Sokat dobott a filmen a látvány is, mivel akár az Enterprise belső díszletét nézzük akár valamelyik CGI effektet, bárhogyan, elámulunk. Az effekteknél jól kihasználták a különböző színeket. Az operatőri munka volt egy másik kedvencem nagyon szép képek voltak, nagyon tetszetős volt, hogy párbeszédeknél sok közeli felvétel volt. A forgatókönyvhöz nincs máshozzáfűznivalóm akár csak Cumberbatch alakítása, ez is zseniális. A vágást is dicsérnem kell mivel remekül lettek összekomponálva az effektek, hangok a történésekkel. A zene kiválóan illett a filmhez, a hangeffektek pedig igazán elképesztőek voltak. Az egyedüli gondom a 3D volt, mivel az nagyon ritkán adott hozzá a filmhez (ami konvertált filmnél nem is nagyon szokott máshogy lenni), de ez megbocsátható, mivel maga Abrams [rendező] sem rajong a 3D-ért, valószínűleg a stúdió erőltette a még gigászibb bevételért. A filmet szerencsém volt 4D-ben látni (és ez volt az első film, amit ezzel a technológiával néztem) és nem volt rossz, néhányszor az elején volt, hogy késtek pár másodpercet az effektek, de a végére kiküszöbölődött.  A legjobb benne a mozgó székek voltak, mivel egy hirtelen akciónál nagyon meglepően ért egy nagy lökés, persze nem kell arra gondolni, hogy kiesünk a székből vagy, hogy a popcorn és üdítő esetleg kiömlik, mivel apró lökések vannak, csak a film miatt érezzük nagyobb hatásúnak. A víz permetezése csak egyszer volt, mivel nincs sok víz a filmben, a szagokat néha lehetett érezni, de sosem ismertem fel milyen volt. A szél és füst effektek tetszettek jól hatottak, viszont a hirtelen fény a reflektorokból fura volt. Vicces volt, hogy mikor két szereplő verekedett a szék azt éreztette veled, hogy téged is épp jól helyben hagynak. Összességében nekem maga a film zseniális volt és alig várom, hogy eredeti nyelven is láthassam, a 4D pedig igazán megéri legalább egyszer.

10/9

Az éhezők viadala

színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi akciófilm, 142 perc, 2012 

Rendezte: Gary Ross
Író: Suzanne Collins
forgatókönyvíró: Gary Ross, Billy Ray
zeneszerző: T-Bone Burnett, James Newton Howard
operatőr: Tom Stern
producer: Nina Jacobson, Jon Kilik
vágó: Stephen Mirrione, Juliette Welfling

Jennifer Lawrence (Katniss Everdeen)
Josh Hutcherson (Peeta Mellark)
Liam Hemsworth (Gale Hawthorne)
Woody Harrelson (Haymitch Abernathy)
Elizabeth Banks (Effie Trinket)
Stanley Tucci (Caesar Flickerman)
Toby Jones (Claudius Templesmith)
Wes Bentley (Seneca Crane)
Lenny Kravitz (Cinna)
Alexander Ludwig (Cato)
Donald Sutherland (Snow elnök)

A jövőben járunk, amikor Észak-Amerika romjain Panem országának tizenkét körzete található. Minden évben minden körzetből a Kapitólium kiválaszt egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük az Éhezők viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal - számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembekerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel.

Kritika

"Kezdődjék hát, a 74. Éhezők Viadala és sose hagyjon el benneteket a remény." - hangzik el és elkezdődik a valóságshow, ami életre-halálra megy. 

A rendezők általában nagy fába vágják a fejszéjüket, ha egy könyvet akarnak megfilmesíteni, mert sok mindennek kell megfelelni. Természetesen egy filmbe nem rakhatnak mindent bele a könyvből, mert abból körülbelül egy négyórás film születne, amit nem hiszem, hogy bárki is végig tudna ülni. De óvatosan kell momentumokat kivágni a műből, vigyázni nehogy valami fontos maradjon ki, ezért jó konzultálni az íróval, ha lehetséges és megérteni azt, hogy mi a lényege a történetnek. Még nehezebb a gond az adaptációval, ha éppen sokan rajonganak érte, emiatt esetleg a rendező folytonos megfelelési vágyban szenvedhet. Szerencsére az Éhezők Viadala a jól sikerült adaptációk közé sorolható. Gary Rossnak [rendező] sikerült jól összeállítani a szereplőgárdát és vászonra vinni ezt a remek sztorit. A teljes játékidő alatt érzed a feszültséget, az átlag emberek és az uralkodók között, sőt -bár itt még nincs annyi közös szerepük- abban a pár jelenetben már érezni mekkora jelenetek lesznek a későbbi filmekben Katniss és Snow elnök között. Néhány jelenetnél nagyon jól néhánynál viszont kevésbé jönnek át az érzelmek, de például mikor a főszereplő önként jelentkezik a Viadalra húga helyett az előbbibe sorolható. Azt is be kell vallani, hogy a filmet a színészek alakítása még jobbá teszi, a Golden Globe-nyertes és kétszeresen Oscar-díjra jelölt Jennifer Lawrence hibátlanul adja át nekünk, a Kapitólium ellen lázadó, de még kissé összezavarodott Katnisst. A kedvenc momentumaim, mikor a végén már egy teljesen új Katnisst látunk és az utolsó jelenetek, pontosan azt a hatást érik el amit el kell érniük, azt a nyugtalanságot, hogy kezd kitörni a forradalom. A vágás nekem néhol túlságosan gyors volt, egy snitt tovább is maradhatott volna a képernyőn. Továbbá még az operatőri munkával volt gondom, mert néha összevissza izgettmozgott a kamera ami sajnos nem mindig volt pozitívum (kivéve néhány esetnél). A hangeffektek és a zenék jól épültek be a filmbe, új hangulatot kölcsönözve ezzel a jeleneteknek. Összességében jó adaptáció a kisebb hibák ellenére is, de remélem ezek a következő filmekben javulni fognak. Novemberben találkozunk!

10/8